Szemle

Németországban a közigazgatási digitalizáció felgyorsítása már iparpolitikai tét, Svédországban a felhő nemzetbiztonsági kérdés, az Egyesült Királyságban pedig az AI-korszak kiberbiztonsági félelmei átírhatják az állami open source gyakorlatot. Közben Írország, Olaszország és Portugália példája azt mutatja, hogy az adatközpontok és az AI-hoz szükséges számítási kapacitás körül ma már ugyanannyira energia-, hálózati és területfejlesztési vita zajlik, mint […]

Lengyelországban a kiberbiztonság már közvetlen állami és gazdasági biztonsági kérdésként jelenik meg: 2025-ben 144 százalékkal nőtt a kiberincidensek száma, miközben a kritikus infrastruktúra, az energiarendszer és a közigazgatás egyre gyakrabban kerül célkeresztbe. Új energetikai szabályozás is hatályba lépett, amely egyszerre kezeli a háztartási fogyasztók védelmét, a hálózati csatlakozások digitalizációját, a megújulóenergia-beruházások gyorsítását és a blackout-kockázatot. A lengyel

Észtországban az egészségbiztosító már nemcsak az ellátások mennyiségét, hanem a kezelési eredményeket is erősebben beépítené a finanszírozásba. Lettországban a választási informatikai platform fejlesztése bizalmi kérdéssé vált, miközben feltört otthoni és kisvállalati routerek mutatták meg, mennyire sérülékeny a digitális infrastruktúra alsó rétege. Romániában a Locked Shields NATO-kibergyakorlat az 5G-hálózatok és energetikai rendszerek védelmét helyezte fókuszba, Nagyszebenben

Finnországban a hatósági kommunikáció egy új szintre lépett a digitális csatornák felé, miközben az adatközpontok energiaigénye körül is erősödik a vita. Írországban már második hónapja a szélenergia a legnagyobb áramforrás. Az Egyesült Királyságban az ipari villamosenergia-költség nyílt versenyképességi kérdéssé vált. Katalóniában pedig továbbra is az engedélyezési és városrendezési szűk keresztmetszetek fogják vissza a megújulóprojektek előrehaladását.