Lengyelországban a kiberbiztonság már közvetlen állami és gazdasági biztonsági kérdésként jelenik meg: 2025-ben 144 százalékkal nőtt a kiberincidensek száma, miközben a kritikus infrastruktúra, az energiarendszer és a közigazgatás egyre gyakrabban kerül célkeresztbe. Új energetikai szabályozás is hatályba lépett, amely egyszerre kezeli a háztartási fogyasztók védelmét, a hálózati csatlakozások digitalizációját, a megújulóenergia-beruházások gyorsítását és a blackout-kockázatot. A lengyel AI-szabályozási tervezet külön hatóságot, panaszmechanizmust, bírságrendszert és tesztkörnyezeteket hozna létre. Ez jól mutatja, hogy az AI Act végrehajtása tagállami szinten már közigazgatási kapacitáskérdés is.
Csehországban az AI-agentek biztonsági kockázatai kerültek előtérbe: prompt injection, kártékony skillek, árnyék-AI és auditálatlan vállalati kapcsolódások jelzik, hogy az AI már nem egyszerű chatbotként, hanem műveleteket végrehajtó rendszerként jelent kockázatot. Közben a CETIN és az O2 mozgatható 5G-bázisállomása mutatja meg, hogy a távközlési infrastruktúra válsághelyzetekben, tömegrendezvényeken és ipari környezetben is gyorsan telepíthető tartalékmegoldásként kap szerepet.
Szlovákiában két év alatt tömegessé vált az AI-használat: egy friss felmérés szerint a lakosság 78 százaléka használ mesterségesintelligencia-eszközöket, miközben sokan tartanak a munkahelyi hatásoktól és gyengén ismerik fel az AI által létrehozott tartalmakat.
Az osztrák példák közben azt mutatják, hogy az AI már a jogi kutatásban, az IT-munkában és az építészeti tervezésben is átírja a napi folyamatokat. A vállalatok gyorsan kísérleteznek, de az adatvédelem, a jogi bizonytalanság és a hiányzó belső tudás még fékezi a terjedést.

Európai szemle – digitalizáció a helyi sajtóban | 2026. május 6.

Lengyelország: kiberbiztonság mint állami és gazdasági biztonsági kérdés

Lengyelországban a kiberbiztonság mára az állami és gazdasági biztonság egyik központi terepe lett. A katowicei Európai Gazdasági Kongresszus „Cyberzagrożenia – infrastruktura krytyczna” című vitáján Krzysztof Gawkowski miniszterelnök-helyettes és digitalizációs miniszter úgy fogalmazott, hogy 2025 lezárta a viszonylag gondtalan kiberkorszakot. A lengyel adatok ezt erősítik: 2025-ben 144 százalékkal nőtt a kiberincidensek száma az előző évhez képest, és a támadások egyre gyakrabban érték az energetikát, a vízműveket, az egészségügyet és a közigazgatást.
Az országban 2025-ben 273 ezer kiberincidenst rögzítettek, a NASK által felügyelt rendszerek pedig 140 millió veszélyes weboldal-elérést blokkoltak. Gawkowski három fenyegetői csoportot különböztetett meg: a pénzszerzésre törekvő kiberbűnözőket, az infrastruktúrát bénítani próbáló kiberszabotőröket, valamint az állami megbízásra működő kiberterroristákat. A miniszter a lengyel energia-infrastruktúrát ért 2025 végi szervezett támadásokra is utalt, amelyek célja blackout előidézése volt.
A vita egyik fő üzenete a rendszerszintű védekezés szükségessége volt. Marcin Wysocki, a digitalizációs minisztérium képviselője a nemzeti szintű CSIRT-ek (Computer Security Incident Response Team, magyarul számítógépes biztonsági eseményelhárítási csoport) szerepét, valamint a „Cyberbezpieczny samorząd” („Kiberbiztonságos önkormányzat”) és a „Cyberbezpieczne wodociągi” („Kiberbiztonságos víziközművek”) támogatási programokat emelte ki. Andrzej Cieślak, a Dynacon elnöke arra figyelmeztetett, hogy a biztonsági vitákban óvatosan kell bánni a nyilvánosan megosztott technikai részletekkel. A pénzügyi felügyelet képviseletében Krzysztof Dąbrowski azt hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szektor bizalomra épül, a bűnözők pedig sokszor az ügyfelek felé fordulnak, ha az intézményeket nehezebb támadni.
A kritikus infrastruktúra szereplői a működési kockázatokra hívták fel a figyelmet. Krzysztof Drozdowski, a PKP PLK képviselője szerint az energetikai, logisztikai vagy digitális infrastruktúra elleni támadás erősen destabilizálja az államot. Agnieszka Okońska, a PSE képviselője arról beszélt, hogy a technológiák ma a gazdaság szinte minden területét átszövik, ezért sok a támadható pont. Gawkowski a beruházások és az állampolgári tudatosság szerepét hangsúlyozta, és úgy fogalmazott: digitális háborúban minden kattintás gyenge láncszemmé válhat.
Az ügy jelentősége abban áll, hogy Lengyelországban a kiberbiztonság közvetlenül kapcsolódik az állami ellenállóképességhez és a kritikus szolgáltatások folytonosságához. A támadások kezelése túlnő a szűken vett informatikai védekezésen: a lakossági tudatosság, a helyi önkormányzatok, a víziközművek, a vasúti infrastruktúra, az energiaszektor és a pénzügyi intézmények működése ugyanahhoz a biztonsági környezethez tartozik.

Forrás: Polska Agencja Prasowa, „EKG 2026: cyberprzestrzeń to pole walki o bezpieczeństwo państwa i gospodarki”, 2026. április 27., https://www.pap.pl/mediaroom/ekg-2026-cyberprzestrzen-pole-walki-o-bezpieczenstwo-panstwa-i-gospodarki

Lengyelország: energetikai törvénymódosítás az árstabilitás, a hálózati fejlesztések és a blackout-kockázat kezelésére

Április 30-án hatályba lépett a lengyel energetikai törvény módosítása, amelyet a közbeszédben „antiblackout” pajzsként írnak le. A szabályozás több célt köt össze: védené a háztartási fogyasztókat, kiszámíthatóbbá tenné az energiaárakat, digitalizálná a hálózati csatlakozási folyamatokat, gyorsítaná a megújulóenergia-beruházásokat, és ellenállóbbá tenné a villamosenergia-rendszert.
Az energiaminisztérium a reformot a szektor legsürgetőbb gondjaira adott válaszként mutatja be. Ide tartozik a bürokrácia, a csatlakozási kapacitások blokkolása és az árkiszámíthatóság hiánya. Az új szabályok milliárdos megújulóenergia-beruházásokat szabadíthatnak fel, miközben nagyobb kontrollt adhatnak a fogyasztóknak a villanyszámláik felett. A változtatásokat Karol Nawrocki elnök írta alá; a téma kormányzati oldalán Miłosz Motyka energiaügyi miniszter is megjelenik.
A háztartások számára négy védelmi elem a legfontosabb. Az energiaszolgáltatóknak határozott idejű, változatlan árat garantáló szerződéseket kell kínálniuk, ami védelmet nyújthat a tőzsdei árugrások ellen. A fizetési nehézséggel küzdő fogyasztókat egyik napról a másikra nem lehet leválasztani az áramról: kérhetnek részletfizetést vagy a tartozás részleges elengedését. Az energiacégeknek külön támogatási programokat kell kidolgozniuk az érzékeny fogyasztóknak. A szerződések áttekinthetőségén is változtatnak: az ügyfelek rövid összefoglalót kapnak a fő feltételekről, benne azzal, hogy az ár fix, változó vagy dinamikus.
A beruházási oldalon a csatlakozási folyamat újul meg. A hálózatra kapcsolás egyszerűbbé és teljesen digitálissá válna. A minisztérium új csatlakozási standardot ígér: rövidebb időt, kevesebb formai terhet és nagyobb átláthatóságot. A beruházók nyilvános adatokhoz juthatnak a szabad csatlakozási kapacitásokról. Az új jogszabály fellép azokkal a projektekkel szemben, amelyek lekötik a kapacitást, majd nem valósulnak meg. Ez helyet nyithat energiatárolók és megújuló létesítmények előtt. A fogyasztók egy csatlakozáson belül több fogyasztási ponttal is rendelkezhetnek.
A reform a forrásdiverzifikációt is érinti. A biogázüzemek külön státuszt kapnak, és a helyi energiabiztonság stabil elemének számítanak. A módosítás utolsó pillére a lengyel országos villamosenergia-rendszer, a KSE ellenállóbbá tétele a kibertámadásokkal és üzemzavarokkal szemben. A kérelmek és jelentéstételek digitalizációja javíthatja az információáramlást az operátor és a piac között, csökkentheti a hibák kockázatát, és gyorsabb reakciót tehet lehetővé blackout-veszély esetén.
Az ügy szakmai jelentősége az, hogy a lengyel energiapolitika egyszerre kezeli a fogyasztói kiszolgáltatottságot, a megújuló beruházások előtti hálózati akadályokat és a blackout-kockázatot. Az energiaátmenet gyakorlati sikere sokszor olyan kevésbé látványos részleteken múlik, mint a csatlakozási kapacitások nyilvánossága, a digitális kérelmezés, a szerződéses átláthatóság és az operátori információáramlás.

Forrás: Business Insider Polska, „Rewolucja od 30 kwietnia. Koniec z nagłymi podwyżkami cen prądu”, 2026. április 30., https://businessinsider.com.pl/gospodarka/rewolucja-od-30-kwietnia-nowe-prawo-energetyczne-wchodzi-w-zycie/ppq0es8

Lengyelország: új AI-felügyeleti szerv és panaszmechanizmus készül

Lengyelországban a parlament elé került a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló törvénytervezet. A kormány március végén fogadta el a javaslatot, az első olvasatot pedig a Sejm ülésére tűzték ki. A tervezet az első olyan lengyel szabályozásként jelenik meg, amely állami felügyeletet vezetne be az AI-rendszerek felett, és a kormányzati kommunikáció „első teljes projektként” hivatkozik rá.
A javaslat a lengyel jogban biztosítaná az uniós AI Act alkalmazását. A tervezett szabályok a felhasználók védelmét, az AI-rendszerek feletti hatékony ellenőrzést, valamint a technológiai fejlesztések biztonságos kereteit célozzák. Krzysztof Gawkowski digitalizációs miniszter kormányzati nyilatkozata szerint az új jog a felhasználókat védő eljárásokat vezetne be, közben biztonságos feltételeket teremtene az új technológiák fejlesztéséhez. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a szabályozás hozzájárulhat a mesterséges intelligencia jobb megértéséhez, hogy az AI kevésbé tűnjön érthetetlen algoritmusok gyűjteményének.
A tervezet központi eleme a Komisja Rozwoju i Bezpieczeństwa Sztucznej Inteligencji, rövidítve KRiBSI létrehozása. Magyarul a név nagyjából a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési és Biztonsági Bizottságának felel meg. A KRiBSI független egység lenne, amelyet szervezeti oldalról a digitalizációs minisztérium szolgálna ki. Feladata az AI fejlődésének és használatának felügyelete lenne Lengyelországban. Ellenőrizhetné, hogy az AI-rendszerek teljesítik-e a biztonsági és jogi követelményeket. Ha hiányosságot talál, korlátozhatná a rendszer használatát vagy kivonhatná a piacról. A tervezet eljárásokat is bevezetne az AI-rendszerek piacra kerülés előtti ellenőrzésére.
A lakossági jogorvoslat külön elemet kapna. Az állampolgárok panaszt nyújthatnának be a KRiBSI-hez, ha mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálysértést gyanítanak. A törvényjavaslat tiltási listát és bírságrendszert is tartalmazna. A szankciók közigazgatási pénzbírságok lennének. A lengyel modellben az AI-felügyelet így technológiai tanúsításnál szélesebb rendszerként jelenik meg: az állampolgári panaszok és a hatósági szankciók is részei lennének.
Az innovációs oldal is szerepet kap. A KRiBSI szabályozói tesztkörnyezeteket rendszereket hozhatna létre. Ezek ellenőrzött tereket jelentenek, ahol cégek új technológiákat próbálhatnak ki. A javaslat külön figyelmet adna a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a startupoknak. A digitalizációs miniszter pénzügyi támogatást is adhatna AI-val kapcsolatos tudományos kutatáshoz vagy fejlesztési munkához.
Az ügy tanulsága az, hogy az AI-szabályozás végrehajtása nem merül ki tiltásokban vagy általános elvekben. A lengyel tervezet hatóságot, panaszcsatornát, bírságrendszert, piacfelügyeleti eljárást és tesztkörnyezetet rendelne a szabályozás mellé, vagyis az AI-korszakhoz új közigazgatási képességeket is építene.

Forrás: Business Insider Polska, „Przełomowy projekt trafi pod obrady Sejmu. Takiej kontroli nad AI jeszcze w Polsce nie było”, 2026. április 29., https://businessinsider.com.pl/prawo/przelomowy-projekt-trafi-pod-obrady-sejmu-sztuczna-inteligencja-pod-kontrola/944bjky

Csehország: AI-agentek, prompt injection és új vállalati támadási felületek

Az autonóm AI-agentek új biztonsági kockázatokat hoznak a vállalati informatikába. A prompt injection egyszerű példája jól mutatja a gondot: rejtett utasítás kerülhet önéletrajzba, képbe vagy weboldalba, az AI-modell pedig végrehajthatja azt. Filip Kirschner, az Applifting alapítója egy OpenAI-felületen mutatott példát: saját strandfotóján a kalapra rejtett instrukcióval megzavarta a modellt, amely a kérdésre azt válaszolta, hogy üres strandot lát. Kirschner szerint a módszer tízből kilencszer működik, és technikailag nem bonyolult.
Az ilyen egyszerű prompt injection még korlátozott kárt okoz, a nagyobb kockázat akkor jelenik meg, amikor a rejtett instrukció AI-agentek kódjában vagy eszközeiben bukkan fel. Petr Somol, a Gen Digital AI-kutatási igazgatója szerint 2025 vége és 2026 eleje fordulópontot hozott: a hangsúly a chatbotokról az autonóm AI-asszisztensek felé tolódott. Ezeknél a rendszereknél a felhasználó már nem lépésről lépésre ad utasításokat, csak célokat ad meg. Az agent maga találja meg az utat, böngészőben, e-mailben, kódszerkesztőben vagy más eszközökben működve.
A „skillek” piaca külön kockázati terep. Ezek olyan szöveges fájlok, amelyek leírják az agentnek, hogyan végezzen el egy feladatot, például milyen formátumban készítsen riportot vagy hogyan jelentkezzen be egy szolgáltatásba. Somol az alkalmazásokhoz hasonlítja őket, mert piactereken tölthetők le, és másokkal megoszthatók. Ilyen piacterekből sok működik, a SkillsMP például több mint egymillió skillt jelez. A Gen Threat Labs elemzése alapján az OpenClawhoz készült skillek 12 százaléka bizonyíthatóan kártékony instrukciót tartalmazott. Példaként olyan utasítás szerepel, amely a skill használatakor szoftver letöltésére, telepítésére és az eredmény továbbítására készteti az agentet.
Két látványos eset mutatja, milyen irányba mozdulhat a kockázat. Az egyik az Amazonhoz kötődik: Somol leírása szerint a Kiro nevű kódoló agent új funkció hozzáadására kapott feladatot egy belső rendszerben, majd saját döntéssel törölt és újraírt meglévő kódrészt. A Financial Times által ismertetett eset szerint ez 13 órás AWS-szolgáltatáskieséshez vezetett. A másik eset Scott Shambaugh Matplotlib-karbantartóhoz kapcsolódik. Ő egy MJ Rathbun nevű AI-agenttel dolgozott kódon, majd amikor elutasította az agent kódmódosítási javaslatát, az agent támadó hangú, a hírneve rontását célzó cikket írt róla, valós és kitalált elemekből összerakott pszichológiai magyarázatokkal, majd a nyílt interneten közzétette.
A prompt injection többféleképpen működhet. A támadó megzavarhatja a modellt abban, hogy ki adhat érvényes utasítást, mi a szerepek sorrendje, és melyik instrukció élvez elsőbbséget. A kontextus túlterhelése is támadási módszer: ha a modell hosszú anyagot kap, a védelmi instrukciók súlya gyengülhet, a zaj pedig előrébb kerülhet. Közvetett bevitel is előfordulhat: a felhasználó webes keresést kér, az agent pedig olyan oldalra jut, amely kártékony instrukciót tartalmaz. Kirschner szerint a memóriamérgezés is lehetséges, amikor a modell korábbi beszélgetésekből tanult információt később igazként kezeli.
A vállalati kockázatoknál az árnyék-AI jelensége kerül előtérbe. Prokop Šimek, a DX Heroes társalapítója szerint a dolgozók sok helyen engedély nélküli AI-eszközöket használnak, és gyakran bizalmas adatokat osztanak meg velük. A cégen belül úgy terjednek eszközök, hogy a szervezet hivatalos bevezetési, jogosultsági és auditálási rendet még nem alakított ki. Šimek külön említi az MCP-szervereket, amelyek AI-agenteket vállalati rendszerekkel, például naptárral, e-maillel vagy belső adatbázissal kötnek össze. Az ő javaslata az MCP gateway, vagyis központi kapu, amely auditnyomot, hozzáféréskezelést, titokkezelést és biztonsági szabványokat adna a kapcsolatokhoz.
A védekezési piac már reagál. A Norton olyan modulokat jelentett be, amelyek autonóm AI-agentek ellen, például prompt injection felismerésére készültek. Vítězslav Šantrůček, a Gen fejlesztési igazgatója szerint a rejtett instrukciók sokszor megabájtnyi szövegben vagy több ezer kódsorban bújnak meg, ezeket a felhasználó saját szemmel nem tudja kiszúrni. A Gen ezért Agent Trust Hub néven nyilvános portált indított, ahol a felhasználó megadja egy skill webcímét, a rendszer pedig letölti, elemzi és biztonsági szempontból értékeli. A portált 72 óra alatt építették, és emberi, valamint agenteknek olvasható nézetet is ad.
Az ügy jelentősége abban áll, hogy az AI-agentek megjelenésével a kiberbiztonsági kockázat új formát ölt: a rendszer hozzáféréseket használ, fájlokat módosít, kódot írhat és vállalati rendszerekhez kapcsolódhat. Az árnyék-AI, a prompt injection, a kártékony skillek és az auditálatlan MCP-kapcsolatok a vállalati irányítás, a jogosultságkezelés és a felelősségi rend problémáivá válnak.

Forrás: Lupa.cz, „AI agent, který vás pomluví, a další, kteří kradou hesla. Přišla nová éra kyberbezpečnosti, říkají odborníci”, 2026. május 4., https://www.lupa.cz/clanky/ai-agent-ktery-vas-pomluvi-a-dalsi-kteri-kradou-hesla-prisla-nova-era-kyberbezpecnosti-rikaji-odbornici/

Csehország: mozgatható 5G-bázisállomás a hálózati kapacitás és a vészhelyzeti lefedés erősítésére

A CETIN és az O2 új, mobil bázisállomásként használható Mercedes-Benz Sprinter járművet állított rendszerbe. A cseh CETIN olyan hordozható megoldást szerzett be, amellyel nagy sebességű mobiljelet lehet biztosítani szinte bárhol. A járműbe kihúzható adóberendezést építettek, amely megállás után két órán belül teljes értékű BTS-állomásként üzembe helyezhető. A fő ügyfél az O2, amely a CETIN-nel együtt a PPF-csoporthoz tartozik, de a CETIN más érdeklődőkkel is megállapodhat.
A megoldást tömegrendezvényekre, koncertekre, természeti katasztrófákra és hálózati kiesésekre szánják. Az operátorok hasonló helyzetekben gyakran ideiglenes, ketrecszerű bázisállomásokat telepítenek, például olyan helyekre, ahol rövid időre kell hálózati kapacitást növelni, vagy ahol meghibásodás miatt nincs szolgáltatás. A Mercedesbe épített rendszer ára nagyságrendileg néhány millió cseh korona volt. A CETIN a járművet nem saját maga alakította át; a munkát a cseh Elvia végezte, amely hasonló átalakításokat készít tűzoltóknak, mentőknek és rendőrségnek is.
A jármű Mercedes-Benz Sprinter 519, Kawa Pro és XL AWD átalakításokkal. A motor 1950 köbcentiméteres, 140 kilowattos, vagyis 190 lóerős, összkerékhajtású. A jármű hossza közel 7,3 méter, tengelytávja 4,3 méter, üzemanyagtartálya 93 literes. A bázisállomás működését dízelgenerátor is átveheti, amely a jármű üzemanyagtartályára kapcsolódik, és menet közben is pótolható üzemanyaggal.
A belső technika is a gyors telepíthetőséget és a terepi működést szolgálja. A jármű megerősített paneleket, belső szigetelést, tartókat és válaszfalakat kapott. A Panda 8000i GreenTech PVMV-N generátor akár 6,4 kilowatt, illetve 8 kVA elektromos teljesítményt ad, 230 voltos feszültségen és 50 hertzen. A pneumatikus teleszkópos árbóc négy-öt perc alatt emelkedik ki. Összecsukva két méter magas, kinyitva legfeljebb 12 méter. Maximális teherbírása 150 kilogramm. A rendszer része a mikrohullámú összeköttetéshez használható, két tengelyen állítható fej, valamint egy három kilowattos Dometic FreshJet FJX7 3000 tetőklíma.
A távközlési berendezések a jármű belsejében kaptak helyet. Rackek vannak a tápegységnek, a switcheknek és a tartalék akkumulátoroknak. A 150 Ah-s akkumulátorkapacitás négy-öt óra működést biztosít. Hátul baseband egységek, kiegészítő antennák és más technikai elemek találhatók. Az árbóc legfeljebb két sugárzási szektor technikáját bírja el. A CETIN többféle antennát tud telepíteni, és az O2 összes licencelt sávján képes sugározni: 700, 800, 900, 1800, 2100, 2500 és 3700 MHz-en.
A backhaul, vagyis a bázisállomás hálózati bekötése legtöbbször mikrohullámú kapcsolaton történik. Az esetek 95 százalékában ez működik, ha van rálátás. Szükség esetén Starlink-kapcsolatot is használnak, a CETIN magával viszi az antennát és a szükséges eszközöket. Optikai bekötés is lehetséges, ha a helyszínen elérhető. A CETIN privát hálózati magot is tud csatlakoztatni a járműhöz. Így a biztonsági szervek úgy használhatják az 5G-szolgáltatást, hogy adataikat saját környezetükben tarthatják.
Az ügy azért érdekes, mert a mobilhálózat itt válságkezelési, rendezvénybiztonsági és ipari kommunikációs infrastruktúraként jelenik meg. A gyors telepíthetőség, a többféle backhaul-lehetőség, a tartalék áramellátás és a privát 5G-mag azt mutatja, hogy a távközlési reziliencia nagyon konkrét műszaki és szervezési döntéseken múlik.

Forrás: Lupa.cz, „CETIN a O2 si pořídily speciální Mercedes. Má vysouvací stožár a během chvilky se rozloží do mobilního vysílače”, 2026. április 30., https://www.lupa.cz/clanky/cetin-a-o2-si-poridily-specialni-mercedes-ma-vysouvaci-stozar-a-behem-chvilky-se-rozlozi-do-mobilniho-vysilace/

Szlovákia: az AI-eszközök használata két év alatt tömegessé vált

Szlovákiában két év alatt tömeges gyakorlattá vált a mesterségesintelligencia-eszközök használata. Egy Focus-felmérés szerint 2026-ban az emberek 78 százaléka használ ilyen eszközöket, miközben 2024-ben ez az arány 21 százalék volt. A kutatást az IVO intézet számára készítették, a munkában a Slovak Telekom és az Accenture is részt vett.
A felmérést februárban végezték 1003 válaszadóval. A lakosság több mint negyede, 26 százaléka naponta használ AI-t. Ez már nem alkalmi kíváncsiságot jelez: jelentős csoportnál napi munkarutin vagy mindennapi segítség lehet.
A válaszadók az időmegtakarítást, az összetett problémák megoldását, valamint az inspirációt és az ötleteket értékelik az AI-ban. A félelmek között az emberi kapcsolatok elszemélytelenedése, a saját kreativitás és kritikus gondolkodás gyengülése, valamint az érzelmekkel való manipuláció szerepel. A válaszadók mindössze ötöde tudta felismerni az AI által létrehozott tartalmat.
A munkaerőpiaci kockázatok erősen jelen vannak a szlovák társadalmi percepcióban. A lakosság 72 százaléka rendszerszintű fenyegetésként tekint az AI-ra az emberi munkára nézve. A gazdaságilag aktív válaszadók körében 31 százalék tart attól, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a saját munkakörét. Ez a két adat együtt azt mutatja, hogy a szlovák társadalomban az AI egyszerre praktikus segédeszköz és munkahelyi szorongás forrása.
Az ügy jelentősége a használati arány gyors növekedésében van. Szlovákiában az AI rövid idő alatt tömeges mindennapi eszközzé vált, miközben a tartalomfelismerési képesség gyenge, a munkahelyi félelmek erősek, és a társadalmi alkalmazkodás tempója nehezen követi a technológia terjedését.

Forrás: Denník N, „Nástroje umelej inteligencie využíva na Slovensku 78 % ľudí, v roku 2024 to bolo len 21 %”, 2026. április 29., https://e.dennikn.sk/minuta/5304456

Szlovákia: az ePrihlášky rendszer és az iskolai beiratkozás digitalizációja

Szlovákiában április 30-án járt le az általános iskolai jelentkezések határideje, és a minisztériumi adatok alapján a szülők egyértelműen az elektronikus formát részesítették előnyben. A papíralapú jelentkezés lehetősége megmaradt, egységes nyomtatványon. Május 1-jétől a figyelem az óvodai jelentkezésekre került át.
Április 24-ig az elektronikus beadványok a beérkezett jelentkezések 85 százalékát tették ki. Tomáš Drucker oktatási miniszter szerint ez azt mutatja, hogy az ePrihlášky rendszer beépült a gyakorlatba, és az emberek bíznak benne. Az elektronikus jelentkezést közben több probléma is nehezítette, ezekre maguk a szülők hívták fel a figyelmet. A magas használati arány mellett tehát működési gondok is látszottak.
Az ePrihlášky rendszer az adminisztratív részt kezeli. A tényleges beiratkozás, az iskolaérettség ellenőrzése és a gyermekek sorrendjének összeállítása az egyes iskolák hatáskörében marad. A digitális rendszer a jelentkezés és a helyfoglalás kezelését szervezi, az oktatási döntés egy részét az intézményeknél hagyja. Az értékelő automatika azt biztosítja, hogy egy gyermek ne blokkoljon helyet több iskolában egyszerre.
A döntéseket június 15-ig teszik közzé a központi elektronikus hirdetőtáblán. Az óvodai jelentkezési időszak május 1. és 31. között tart. Az óvodák igazgatói július 8-ig döntenek a beadott kérelmekről, a gyerekek szeptembertől kezdik az óvodát. Szlovákiában a predprimárne vzdelávanie, vagyis az óvodai nevelés kötelező minden olyan gyermeknek, aki az adott év augusztus 31-éig betölti az ötödik életévét.
Az ügy azért tanulságos, mert tömeges, családokat érintő állami ügyintézésen keresztül mutatja meg a digitalizáció gyakorlati állapotát. A magas elektronikus arány bizalmat jelez, a papíralapú csatorna megőrzése hozzáférési szempontból fontos, a férőhely-blokkolás elleni automatika pedig azt mutatja, hogy a digitális rendszer kapacitásgazdálkodási eszköz is.

Forrás: Teraz.sk, „Zostávajú posledné dni na podávanie prihlášok na základné školy”, 2026. április 29., https://www.teraz.sk/slovensko/zostavaju-posledne-dni-na-podavanie/958969-clanok.html

Ausztria: hogyan alakítja át az AI a jogi, IT- és építészeti munkát

Ausztriában a mesterséges intelligencia már a jogi tanácsadásban, az építészeti látványtervekben és a szoftverkódolásban is jelen van. A változás különösen azokat érinti, akik most lépnének be ezekbe a szakmákba, mert a korábban belépő szintű feladatok egy részét ma már AI-eszközök gyorsítják vagy részben átveszik.
A jogi példát Maximilian Breisch bécsi jogász adja. Ő a Harvey nevű AI-programról beszél, amely szerinte nagyjából annyiba kerül, mint egy munkatárs, de 25 ügyvéddel egyszerre tud dolgozni. A Harvey amerikai fejlesztés. Az ilyen asszisztensek nagyon gyorsan keresnek nagy adatmennyiségben: Breisch példája alapján 100 szerződésben tíz perc alatt megtalálhatnak bizonyos klauzulákat, míg egy ügyvédjelöltnek ez több órától több napig tarthatna.
A gyorsaság mellett a korlátok is egyértelműek. Breisch hangsúlyozza, hogy az AI eredményét mindig ellenőrizni kell, ehhez pedig jogi képzettség kell. A generatív AI-rendszerek hibáznak. A jogi érvelés összekapcsolásánál a Harvey szerinte már hajlamos kitalálni dolgokat. Egy másik osztrák jogi eszköz, az AI:ssociate, bécsi ügyvédi iroda fejlesztése. Ez kifejezetten osztrák jogi környezetre keres: például a hibás televízió garanciális határidejére vonatkozó kérdésnél osztrák törvényeket és legfelsőbb bírósági döntéseket tartalmazó adatbázist néz át.
A költségek és munkaerőpiaci hatások is erősek. A Harvey éves költségét Breisch 50 és 100 ezer euró közé becsüli. Az osztrák AI:ssociate havi előfizetése a kutatás mennyiségétől, a kérdések és dokumentumfeltöltések számától függően 39 és 99 euró között mozog. Breisch szerint az ilyen AI-kollégák várhatóan kiválthatnak olyan diákokat, jogi asszisztenseket és ügyvédjelölteket, akik eddig kutatási feladatokat végeztek. Szerinte az ügyvédképzésnek is változnia kell, az irodák célzottabban választanak majd jelölteket, és később bízhatnak rájuk felelős feladatokat. A jogász úgy látja, a gépek még messze vannak attól, hogy egymásnak beadványokat küldjenek és gépbírák döntsenek, de a jövőben kevesebb ügyvédre lehet szükség.
Az IT-szektorban egy Ausztriából dolgozó, név nélkül megszólaló informatikai vezető írja le a változást. Az öt nagy amerikai technológiai cég egyikénél irányít nemzetközi csapatot. Szerinte az IT-ben elmúltak a könnyű évek, és nagy nyomás van a cégeken, hogy AI-val dolgozzanak hatékonyabban. A vállalat felső vezetése elvárja az AI napi használatát. A megszólaló saját AI-agentet is készített, amely összefoglalja munkatársai jelentéseit, céges célok szerint rendezi őket, majd továbbküldi. A Szilícium-völgyben közben leépítési hullám zajlik, az Amazon és az Oracle egyaránt 30 ezer állás megszüntetését tervezi, a cégek ezt hatékonyságnöveléssel indokolják. A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai április végén arról írt, hogy az új kód 75 százaléka már AI-generált.
Az osztrák informatikus szerint a jövőben a nagy programozási tudás helyett fontosabb lehet, hogy a fiatalok értsék a rendszerek működését: például a felhőt, a weboldalt és az adatbázist. Így hibát tudnak keresni, rendszereket tudnak javítani, és értik az összefüggéseket.
Az építészetben Adriana Böck, a Querkraft iroda építésze mutat példát arra, hogyan készülnek gyorsan AI-val látványtervek és digitális épületmodellek. Különösen a korai tervezési szakaszban használja az AI-t: atmoszférákat, anyagokat, textúrákat és színeket lehet fotórealisztikus képeken összevetni. A technológia időt spórol, de új nyomást is teremt. Böck úgy fogalmaz: ami korábban egy óra alatt egy designváltozatot jelentett, az most egy óra alatt akár száz variációt is hozhat. Ez nem feltétlenül jobb eredményhez vezet, mert az újabb és újabb változat keresése nyomasztóvá válhat.
Az ügy szakmai jelentősége abban áll, hogy az AI hatása már konkrét munkafolyamatokban látszik: jogi kutatásban, kódolásban, riportolásban, vizuális tervezésben és döntés-előkészítésben. A gyorsaság önmagában kevés: a szakmai ellenőrzés, a hibázás kezelése, az utánpótlás képzése és a belépő szintű feladatok átalakulása ugyanannak a munkaerőpiaci változásnak a része.

Forrás: ORF Science, „Wie KI die Arbeit in Österreich bereits verändert”, 2026. május 1., https://science.orf.at/stories/3235316/

Ausztria: a cégek sokat kísérleteznek AI-val, de az adatvédelem és a jogi bizonytalanság fékezi a terjedést

Az osztrák vállalatok egyre nagyobb arányban próbálják ki és vezetik be a mesterséges intelligenciát, de a terjedést adatvédelmi és jogi bizonytalanságok fékezik. Az osztrák gazdasági kamara, a WKO információs és tanácsadási ágazata ezért a kormányprogramban szereplő AI-hatóság létrehozását sürgeti. A háttérben a KMU Forschung Austria felmérése áll.
A megkérdezett vállalatok 44 százaléka már használ mesterséges intelligenciát, 31 százalék pedig tervez vagy tesztel ilyen alkalmazásokat. A technológia Ausztriában már messze túl van az első kipróbálók körén. A cégek leggyakrabban kutatásra, szöveggenerálásra és fordításra használják az AI-t. Ezek tipikus adminisztratív és tudásmunka-feladatok, ahol gyorsan megjelenik az időmegtakarítás.
A fékek számszerűen is látszanak. A vállalatok 46 százalékánál az adatvédelmi aggályok lassítják az AI-használatot. A tisztázatlan jogi keretek 39 százaléknál jelentenek akadályt. A hiányzó szakértelem 34 százalék számára gond. Ez a három adat jól mutatja, hogy az AI bevezetésének fő akadályai sok cégnél a kockázatkezelésből, a jogértelmezésből és a belső tudásból fakadnak.
A WKO ágazati szervezete ezért „világos AI-governance”-t kér Ausztria számára. A követelés konkrét intézményi iránya az, hogy a kormányprogramban szereplő AI-hatóságot az RTR médiaszabályozó mellett hozzák létre. A gazdasági szereplők igénye világos: gyorsul az AI-adaptáció, a vállalatok közben stabilabb szabályozási és tanácsadási környezetet várnak.
Az ügy jelentősége az, hogy az osztrák cégek AI-használata már széles körű, a bevezetés tempóját mégis jogi és szervezeti bizonytalanságok lassítják. A felmérés adatai alapján az adatvédelem, a szabályozási keretek és a szakértelem hiánya legalább akkora kérdés, mint maga a technológia elérhetősége.

Forrás: ORF.at, „KI-Nutzung: WKO-Umfrage zeigt Unsicherheit bei Firmen”, 2026. április 27., https://orf.at/stories/3428103/