Észtország: az egészségbiztosító a betegutak és az eredményesség felől alakítaná át a finanszírozást

Az észt Tervisekassa, vagyis az Észt Egészségbiztosítási Alap a társadalombiztosítási alapú egészségügyi finanszírozás központi szereplője. Az észt digitális államról gyakran az e-azonosítás, az e-közigazgatás vagy az online szolgáltatások jutnak eszünkbe, ez a hír azonban mélyebb szintet mutat: azt, hogyan lehet az adatokat, a finanszírozási ösztönzőket és az ellátásszervezést egy rendszerben újragondolni.
Az ERR észt nyelvű beszámolója szerint a Tervisekassa felügyelőtanácsa jóváhagyta a 2026–2029-es fejlesztési tervet. A dokumentum három fő célt jelöl ki. Az első a háziorvosi ellátás megerősítése: a háziorvosi csapatoknak elérhetőbbé kell válniuk, és az egészségügyi problémák nagyobb részét már ezen a szinten kellene megoldaniuk. A cikk szerint a segítségnyújtás formája rugalmasabb lenne: személyes rendelői vizit, telefonos kapcsolat vagy e-csatorna egyaránt szóba jöhet, attól függően, mi a beteg számára megfelelő és gyors.
A terv második eleme a finanszírozási logika változása. Az ERR cikke szerint a jelenlegi modellben az ellátás díjazása nagyrészt külön-külön vizitekhez és beavatkozásokhoz kötődik, a következő időszakban viszont nagyobb hangsúlyt kapna az, hogy a beteg egészségi állapota ténylegesen javul-e. Ez nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra megszűnne a szolgáltatásalapú finanszírozás, hanem azt, hogy az eredményesség és a minőség erősebben bekerülne a finanszírozási szempontok közé. A terv az orvosok közötti együttműködés és az e-konzultációk bővítését is említi, valamint azt, hogy újra kell gondolni, mely szolgáltatások maradjanak lakóhelyhez közel, és melyeket érdemes kompetenciaközpontokba szervezni.
A harmadik hangsúly az egészségügyi adatok biztonsága és használhatósága. A cél az, hogy az adatok a betegek és az egészségügyi szolgáltatók számára is könnyebben elérhetők legyenek, így az orvosok kevesebb időt töltsenek információkereséssel és adminisztrációval, és több idő jusson a betegre. A cikk szerint az adatoknak a kezelési döntéseket, a kutatást és a forrásfelhasználás értékelését is támogatniuk kell. A pénzügyi háttér sem elhanyagolható: a szociális miniszter szerint egy évvel korábban még az látszott, hogy 2028-ra elfogynak a Tervisekassa tartalékai, de a 2025-re tervezett 167,6 millió eurós hiányt 75 millió euróval sikerült csökkenteni úgy, hogy az ellátáshoz való hozzáférés nem romlott.
Az ügy azért jelentős, mert Észtországban a digitalizáció itt nem egyszerűen új online felületet jelent. A kérdés az, hogy az állam képes-e az egészségügyi ellátást úgy adatvezéreltebbé tenni, hogy közben a finanszírozás ne a tevékenység puszta mennyiségét, hanem a beteg számára érzékelhető eredményt ösztönözze.

Forrás: ERR, Tervisekassa tahab tugevdada perearstiabi ja siduda rahastuse ravitulemusega, 2026. április 27., https://www.err.ee/1610007718/tervisekassa-tahab-tugevdada-perearstiabi-ja-siduda-rahastuse-ravitulemusega

Lettország: a választási informatikai platform fejlesztőjének leváltása bizalmi kérdéssé vált

Lettországban a VARAM, vagyis a Viedās administrācijas un reģionālās attīstības ministrija az okosigazgatási és regionális fejlesztési ügyekért felelős minisztérium. A választási informatikai platform körüli ügy nem pusztán közbeszerzési vagy szoftverfejlesztési vita: a digitális választási infrastruktúra megbízhatósága közvetlenül érinti a választások legitimitását.
Az LSM lett nyelvű cikke szerint a VARAM felmondta a szerződést az AS RIX Technologies vállalattal, amely korábban közbeszerzés eredményeként kapta meg a választási platform programozási feladatait. A minisztérium indoklása szerint a vállalkozó nem teljesítette a munkafeladatból eredő kötelezettségeit. A VARAM azt javasolta, hogy a munkát három, állami részvétellel működő és nagy állami informatikai infrastruktúra-projektekben tapasztalt vállalat, az LMT, a Tet és a Latvijas valsts meži vegye át.
A cikk szerint Raimonds Čudars miniszter a Latvijas Radio műsorában azt mondta: a legfontosabb feladat az, hogy a választások lebonyolítását támogató digitális eszközökbe vetett bizalom biztosított legyen. Külön hangsúlyozta, hogy ezeknek a rendszereknek ellenőrzöttnek és biztonságosnak kell lenniük. A minisztérium a kormány elé viszi a javaslatot, és a közbeszerzési törvény kivételes szabályainak alkalmazását is támogatná, hogy a fejlesztési szerződések illeszkedjenek a Központi Választási Bizottság által meghatározott határidőkhöz.
A háttér különösen érzékeny. A lett parlament, a Saeima következő választását 2026. október 3-án tartják, az előkészületeket pedig beárnyékolta az államigazgatási informatikai beszerzési botrány, amelyben a lett állami digitális fejlesztési ügynökség is érintett. Az Európai Ügyészség 1,5 millió euró értékű beszerzésekhez kapcsolódó, feltételezett csalás miatt indított büntetőeljárást, a rendőrség pedig összesen 21 embert vett őrizetbe, köztük állami tisztviselőket is. A botrány miatt a társadalomban aggodalmak merültek fel a választások biztonságos lebonyolításával kapcsolatban; a lett államfő fél évvel a választások előtt már azt is jelezte, hogy a parlamenti választáson a szavazatokat kézzel kellene számolni.
Ez az ügy azért tanulságos, mert világosan mutatja: egy választási IT-rendszer sikere nem mérhető pusztán technikai specifikációkkal. A projektmenedzsment, a közbeszerzési integritás, a határidő, a biztonsági ellenőrzés és a társadalmi bizalom egyetlen rendszerként működik, és ha ezek közül bármelyik sérül, az egész digitális választási infrastruktúra politikai kockázattá válhat.

Forrás: LSM.lv, VARAM lauž līgumu ar vēlēšanu platformas izstrādātāju; rosina darbus nodot LMT, «Tet» un «Latvijas valsts mežiem», 2026. április 21., https://www.lsm.lv/raksts/zinas/latvija/21.04.2026-varam-lauz-ligumu-ar-velesanu-platformas-izstradataju-rosina-darbus-nodot-lmt-tet-un-latvijas-valsts-meziem.a643876/

Lettország: feltört otthoni és kisvállalati routereket azonosítottak egy orosz hírszerzési művelet részeként

A hálózati routerek gyakran láthatatlan digitális infrastruktúra-elemek: a felhasználók ritkán gondolnak rájuk számítógépként, pedig a gyakorlatban ugyanúgy frissítést, jelszókezelést és biztonsági figyelmet igényelnek. A lett eset különösen jól mutatja, hogy az otthoni és kisvállalati hálózati eszközök is részei lehetnek nagyobb kiberbiztonsági és hírszerzési műveleteknek.
Az LSM lett nyelvű beszámolója szerint az FBI nemzetközi vizsgálatban tárta fel, hogy a kínai TP-Link márkájú routereknél olyan jelentős sebezhetőség jelent meg, amelyet az orosz katonai hírszerzés, a GRU is kihasznált. A vizsgálatban lett szolgálatok is részt vettek, és Lettországban is azonosítottak kompromittált TP-Link routereket. A cikk szerint a GRU által létrehozott hálózat az Egyesült Államokban, Kanadában és több európai országban több ezer ilyen eszközt érintett; március második felében végrehajtott „Masquerade” művelet során az FBI és a partnerországok biztonsági szolgálatai feltérképezték a kibertérben az érintett eszközöket, azonosították a kompromittált routereket, majd intézkedtek azok biztosításáról.
Lettországban a műveletet az állambiztonsági szolgálat, a VDD koordinálta. A VDD közlése szerint a katonai hírszerzési és biztonsági szolgálattal, az alkotmányvédelmi hivatallal és a Cert.lv kiberincidens-kezelő szervezettel együttműködve több, az orosz GRU által kompromittált internetes routert azonosítottak. A cikk szerint az érintett eszközök pontos számát nem hozták nyilvánosságra. A kompromittált routerek többsége háztartásokban vagy kisvállalkozásoknál működött, nem kritikus infrastruktúrában; a cikk külön kiemeli, hogy ilyen harmadik országból származó technológiák kritikus infrastruktúrában egyáltalán nem megengedettek.
A sebezhetőség elvileg lehetőséget adhatott személyes adatok, jelszavak és levelezések megszerzésére, de a cikk szerint a fő cél inkább az lehetett, hogy a feltört eszközöket más célpontok elleni kibertámadásokhoz használják fel. A Cert.lv helyettes vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az otthoni routereket a felhasználóknak a számítógépekhez hasonló hálózati elemként kellene kezelniük, mert ezek is a saját otthoni hálózat részét képezik. A gyakorlati tanácsok között szerepelt a szoftverek rendszeres frissítése, az alapértelmezett jelszavak lecserélése és szükség esetén az internetszolgáltató vagy a Cert.lv megkeresése.
Az ügy azért fontos, mert a kiberbiztonsági kockázat itt nem egy nagy állami rendszerben vagy adatközpontban jelent meg, hanem a mindennapi hálózati infrastruktúra alsó szintjén. A lett példa azt mutatja, hogy a digitális reziliencia nemcsak a kritikus rendszereken múlik: a háztartási és kisvállalati eszközök tömeges sérülékenysége is nemzetbiztonsági jelentőségű támadási felületté válhat.

Forrás: LSM.lv, Starptautiskā izmeklēšanā atklāj apdraudējumu Ķīnas ražotāja «TP-Link» rūteros; arī Latvijā, 2026. április 23., https://www.lsm.lv/raksts/zinas/latvija/23.04.2026-starptautiska-izmeklesana-atklaj-apdraudejumu-kinas-razotaja-tp-link-ruteros-ari-latvija.a644280/

Románia: Bukarestben zárult a NATO egyik legnagyobb kiberbiztonsági gyakorlata

A Locked Shields a NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence évente megrendezett, élő szimulációs kiberbiztonsági gyakorlata. A gyakorlat lényege, hogy a résztvevők nem elméleti forgatókönyveket vitatnak meg, hanem időnyomás alatt, valósághű támadási helyzetben kell egyszerre technikai, döntéshozatali és válságkezelési feladatokat megoldaniuk.
A Radio România Actualități román nyelvű beszámolója szerint Bukarest két héten át a NATO kiberbiztonsági gyakorlatának központja volt: a Locked Shields 2026 április 24-én zárult a román fővárosban. A cikk szerint több mint 4000 szakértő vett részt a gyakorlatban több mint 40 országból, és kritikus infrastruktúrák, köztük 5G-hálózatok és energetikai rendszerek védelmét szimulálták egy tömeges támadási hullámmal szemben.
A gyakorlatban 16 csapatot alakítottak ki, amelyek gyorsreagálású multinacionális erőként működtek. Feladatuk az volt, hogy valós időben indított, több mint 8000 kibertámadást hárítsanak el. A cikk hangsúlyozza, hogy a résztvevők nemcsak technikai megoldásokat teszteltek, hanem azt is, hogyan születnek döntések nyomás alatt egy nemzetközi válsághelyzetben. A román csapat ukrán és moldovai szakértőkkel együtt vett részt a gyakorlaton; a beszámoló szerint ez a regionális kapcsolatok erősítését is szolgálta a kiber- és védelmi biztonság területén.
A gyakorlat társadalmi jelentősége az, hogy a kritikus digitális infrastruktúrák védelme nemcsak szakértői háttérfeladat, hanem a mindennapi szolgáltatások folytonosságának feltétele. Az 5G-hálózatok, az energetikai rendszerek és más alapvető szolgáltatások kiesése közvetlenül érintené a lakosságot, ezért a kiberreziliencia ma már közszolgáltatási és biztonságpolitikai kérdés egyszerre.

Forrás: Radio România Actualități, La București s-a încheiat „cel mai mare exercițiu NATO de apărare cibernetică”, 2026. április 24., https://www.romania-actualitati.ro/stiri/romania/la-bucuresti-s-a-incheiat-cel-mai-mare-exercitiu-nato-de-aparare-cibernetica-id227428.html

Románia: digitális ikerrel és AI-alapú termeléssel épülne új Siemens-üzem Nagyszebenben

Az ipari digitalizáció gyártási folyamatokban, anyagáramlásban, minőségellenőrzésben és energiafelhasználásban válik kézzelfoghatóvá. A digitális iker olyan virtuális modell, amelynek segítségével egy termelési környezetet még a fizikai megépítés előtt lehet szimulálni, optimalizálni és a potenciális hibákat azonosítani.
A Profit.ro román nyelvű cikke szerint a Siemens új, nulláról felépülő digitális gyárat tervez Nagyszeben nyugati ipari övezetében. A beruházás értékét a cikk több tízmillió euróra teszi, és a tervezett üzem egy külön Siemens üzleti egységhez kapcsolódik, saját termékportfólióval és működési lábnyommal. A gyár építése a szükséges engedélyek és jóváhagyások megszerzése után 2026 augusztusában indulhat, és 2028-ra fejeződhet be. A tervezett létesítmény körülbelül 14 500 négyzetméteres lenne, és a WDP-vel kötött hosszú távú bérleti konstrukcióban valósulna meg.
A cikk szerint a nagyszebeni gyár adatátvitelen alapuló termelési környezetként épülne, a Siemens saját technológiáira és megoldásaira támaszkodva. A gyártási területet az építés előtt Siemens Digital Twin technológiával virtuálisan modelleznék, hogy szimulálni és pontosítani lehessen a berendezések elhelyezését, a munkafolyamatokat és a termelési folyamatokat. A portfólióban a SENTRON alacsonyfeszültségű termékcsalád szerepelne, többek között ipari és lakossági felhasználásra szánt kapcsoló-, védelmi, mérési és monitorozási eszközökkel.
A Profit.ro külön hangsúlyozza, hogy a Siemens intelligens és rendkívül rugalmas termelést tervez, amelyben a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet kap. A hangsúly az adatok folyamatos összekapcsolásán és az intelligens vezérlésen lenne, a nyersanyagellátástól az összeszerelésen és tesztelésen át a végső kiszállításig. Az anyagokat automata vezetésű járművek szállítanák a gyártósorokra, az automatizálás és a robotika pedig a stratégia része. Az üzem energiaoldalon is korszerűsített modellre törekedne: a tetőre fotovoltaikus rendszert telepítenének, a helyben termelt napenergiát közvetlenül használnák fel, az ezen felül szükséges villamos energiát pedig fenntartható beszállítóktól vásárolnák.
A román ügy azért fontos, mert egy ipari beruházásban sűríti össze azokat a trendeket, amelyekről a digitális átállás kapcsán gyakran elvontan beszélünk: digitális iker, AI-alapú gyártás, autonóm anyagmozgatás, energiahatékonyság és rugalmas termelés. Nagyszeben számára ez helyi iparfejlesztési ügy, Románia számára pedig annak jele, hogy a délkelet-európai gyártókapacitások egy része magasabb technológiai szintre léphet.

Forrás: Profit.ro, FOTO Investiție în România – Siemens construiește o fabrică la Sibiu, 2026. április 23., https://www.profit.ro/povesti-cu-profit/foto-investitie-in-romania-siemens-construieste-o-fabrica-la-sibiu-22420167

Horvátország: Topuskóba tervezik az ország eddigi legnagyobb digitális infrastruktúra-beruházását

A Topusko térségébe tervezett Pantheon-projekt nem egyszerűen egy adatközponti beruházásként jelent meg a horvát sajtóban, hanem olyan fejlesztésként, amely egyszerre érintené az AI-számítási kapacitást, az energiaellátást, az átviteli hálózatot, az optikai összeköttetéseket és a helyi közlekedési infrastruktúrát. Éppen ezért a projektet két szinten érdemes olvasni: egyrészt mint magánbefektetői AI- és adatközponti kampuszt, másrészt mint olyan kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztést, amelynek egy része a horvát állami és hálózati rendszerben maradna.
A tportal április 27-i, horvát nyelvű cikke még részben nem hivatalos információk alapján írt a Project Pantheon néven említett fejlesztésről. A beszámoló szerint a Sisak-Moslavina megyében, Topusko térségében megvalósuló projekt teljes értéke akár 50 milliárd eurót is elérhet, ami a horvát sajtó szerint nemcsak országos, hanem közép- és kelet-európai léptékben is rendkívüli nagyságrend lenne. A cikk azt is kiemelte, hogy a technológiai komplexum mellett jelentős részben olyan infrastruktúra épülne, amely állami tulajdonban marad: távvezetékek, transzformátorállomások, utak és optikai hálózat, körülbelül 500 millió eurós becsült értékben.
A projekt hivatalosabb részletei a dubrovniki Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójához kapcsolódó bejelentésekből rajzolódtak ki. A Pantheon Atlas LLC közlése szerint a Pantheon AI nevű fejlesztés egy Topuskóba tervezett hyperscale AI-adatközpont és innovációs campus lenne. A bejelentés 1 gigawatt teljes kapacitást és 800 megawatt hasznos IT-terhelést említ, a campus első építési értékét 12 milliárd euróra teszi, a teljes beruházási értéket pedig több mint 50 milliárd euróra, a későbbi hyperscale bérlői eszköz- és technológiatelepítésekkel együtt. A tervek szerint az építkezés 2027 elején indulna, a teljes működés célidőpontja 2029 első negyedéve.
Az energiaoldal a projekt egyik kulcskérdése. A Pantheon Atlas bejelentése szerint a kampuszt megújuló energiával látnák el: a tervek között egy helyszíni, fogyasztó oldali, az adatközpontot ellátó 500 megawattos naperőmű és egy 2 gigawatt / 8 gigawattóra kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer szerepel. A Greenvolt International Power szándéknyilatkozatot írt alá ezeknek az energiaeszközöknek a megépítésére.
A hálózati fejlesztés ettől külön réteg. A horvát beszámolók szerint a projekt részeként saját transzformátorállomás és mintegy 280 kilométernyi új távvezeték épülne. A Večernji list arról írt, hogy négy távvezeték kapcsolná össze a déli Obrovac és Rijeka alállomásokat az új topuskói alállomással, további vezetékek pedig Žerjavinec és Tumbri irányába teremtenének kapcsolatot. A Pantheon Atlas bejelentése négy független 400 kilovoltos átviteli vezetéket említ, amelyek a fejlesztő állítása szerint akár 5,2 gigawatt új megújulóenergia-kapacitás horvát hálózati integrációját is lehetővé tehetnék. Vagyis a vezetékek és alállomások nem pusztán az adatközpont bekötését szolgálnák, hanem a horvát villamosenergia-rendszer áteresztőképességét és megújulóenergia-befogadó képességét is növelnék.
A digitális kapcsolódás szintén a projekt része. A Pantheon Atlas szerint a kampuszt négy független optikai útvonal kötné három jelentős uniós korridorhoz, a GreenMed tenger alatti kábel pedig 2028-ra Milánóig bővítené az elérhetőséget. A bejelentés nagyjából 125 hektáros kampuszterületet említ, amely másfélszeresére bővíthető lenne. A projektben horvát szereplők is megjelennének: a Končar egy célzott alállomás fejlesztését támogatná, a Dalekovod Projekt az átviteli tervezésben, a Ravel az alállomástervezésben, a zágrábi Parsec Lab pedig az adatközpont tervezésében és mérnöki munkáiban venne részt.
A helyi és országos előnyöket a források több szinten írják le. A bejelentések 3000 építési munkahelyet és 1500 állandó munkahelyet említenek. Topusko és Sisak-Moslavina megye számára a projekt utakhoz, optikai hálózathoz, energiaátviteli fejlesztésekhez és mérnöki munkához kapcsolódó beruházásokat hozhat. Országos szinten a fontos állítás nem pusztán az, hogy Horvátország egy nagy adatközpontnak adna helyet, hanem az, hogy a projekt egyidejűleg bővítené a digitális, energetikai és átviteli infrastruktúrát. A horvát cikkek ezért hangsúlyozzák, hogy a hálózati és energetikai beruházások egy része Horvátországban, állami vagy közérdekű infrastruktúraként hasznosulhatna.
A projektet ugyanakkor nem szabad kész tényként kezelni. A horvát első beszámoló kifejezetten jelezte, hogy több adat még nem hivatalos, a későbbi angol nyelvű források pedig nagyrészt a fejlesztői bejelentés és szándéknyilatkozatok állításait közlik. Ellenőrzött módon ezért annyi mondható ki, hogy Topuskóba egy rendkívüli méretű AI- és adatközponti kampuszt terveznek, amelyhez saját naperőművet, akkumulátoros tárolást, új 400 kilovoltos átviteli vezetékeket, alállomási fejlesztést, optikai kapcsolatokat és közlekedési beruházásokat kapcsolnának. A tényleges társadalmi és gazdasági hatás azon múlik, hogy a bejelentett beruházási elemekből mennyi jut el az engedélyezésig, a finanszírozásig és a megépítésig.

Forrás: tportal.hr, Megaprojekt stoljeća: Hrvatska dobiva najveću investiciju u povijesti ovog dijela Europe, 2026. április 27., https://www.tportal.hr/biznis/clanak/megaprojekt-stoljeca-hrvatska-dobiva-najvecu-investiciju-u-povijesti-ovog-dijela-europe-20260427

Kapcsolódó források: Večernji list, Podatkovni centar Pantheon AI najveće je ulaganje u povijesti Hrvatske – vrijedno više od 100 Peljeških mostova, 2026. április 27., https://www.vecernji.hr/vijesti/podatkovni-centar-pantheon-ai-najvece-je-ulaganje-u-povijesti-hrvatske-1955088; TMCnet, Transatlantic Investment Group Announces €50 Billion AI Data Center and Innovation Campus in Croatia, 2026. április 28., https://www.tmcnet.com/usubmit/2026/04/28/10372230.htm; PV Tech, Pantheon Atlas to build 500MW solar-plus-storage facility at US$58.5 billion Croatian data centre, 2026. április 29., https://www.pv-tech.org/pantheon-atlas-to-build-500mw-solar-plus-storage-facility-us58-5-billion-croatian-data-centre/

Görögország: a digitális személyazonossági tárca akkor lehet sikeres, ha mindennapi bizalmi infrastruktúrává válik

A Capital.gr görög nyelvű cikke a Delphi Economic Forum egyik szakmai beszélgetését foglalja össze az európai digitális személyazonossági tárcáról. A panel témája egy olyan digitális azonosítási infrastruktúra volt, amelyre közigazgatási, banki, fizetési és piaci szolgáltatások épülhetnek. A beszélgetés fő kérdése az volt, hogyan válhat egy ilyen rendszer a polgárok és a vállalkozások mindennapi ügyintézésének megbízható eszközévé. 
A cikk alapján a digitális személyazonossági tárca elsődleges szerepe az azonosítás és a bizalmi kapcsolat megteremtése. A fizetési funkció ehhez kapcsolódó, a használatot erősítő elemként jelenik meg. A tárca akkor válhat valóban hasznossá, ha a digitális személyazonosság, a fizetés és a tágabb szolgáltatási ökoszisztéma egy biztonságos és könnyen kezelhető rendszerben kapcsolódik össze.
Mark Palmer, a Visa európai kormányzati megoldásokért felelős alelnöke a digitális tárcát alapvető digitális közszolgáltatási infrastruktúraként írta le. Szerinte a siker azon múlik, hogy a megoldás mennyire illeszkedik zökkenőmentesen az állampolgárok mindennapi életébe. A fizetés ebben gyakorlati szerepet kap: ha a megbízható digitális azonosítás fizetési képességgel is kiegészül, a tárca állami kötelezettségek teljesítésénél, vállalkozásokkal folytatott ügyletekben és személyek közötti fizetéseknél is használhatóvá válhat.
A Netcompany képviselője a rugalmasságot és a használhatóságot emelte ki. A cikk szerint a fejlesztési feladat jogi és technikai oldalon is összetett, mert a rendszernek a 27 uniós tagállam eltérő adat- és technológiai szabványai között kell működnie. A beszélgetés egyik fő szakmai súlypontja ezért az interoperabilitás: olyan közös alapra van szükség, amelyet minden érintett elfogad, és amely a köz- és magánszektor különböző szolgáltatásaiban is alkalmazható.
A görög szál a digitális tárcát a görög digitális állam tágabb fejlesztéseihez kapcsolja. Dimitrios Giantsis, a Kοινωνία της Πληροφορίας, vagyis az információs társadalommal foglalkozó görög állami projektszervezet képviselője szerint a tárca akkor őrizheti meg és növelheti a népszerűségét, ha beépül a polgárok mindennapi köz- és banki ügyeibe. A cikk más digitális fejlesztéseket is említ: a bíróságok online összekapcsolását, külügyminisztériumi digitális projekteket, valamint egy CRM-alapú ernyőprojektet, amelyben a polgár online követhetné az állammal folytatott ügyeit, akár a gov.gr-en, akár a KEP ügyfélszolgálati központokon keresztül indította őket.
A beszélgetés végső állítása szerint a digitális személyazonossági tárca sikere a biztonságon, a magánszféra védelmén, az interoperabilitáson és a hétköznapi használhatóságon múlik. A rendszernek együtt kell működnie a köz- és magánszektor szolgáltatásaival, és minden korosztály számára kezelhetőnek kell maradnia. Így válhat a tárca olyan bizalmi infrastruktúrává, amely egyszerűbbé teszi az állampolgári, banki és üzleti ügyintézést, és fokozatosan beépül a mindennapi gyakorlatba.

Forrás: Capital.gr, Ευρωπαϊκό Πορτοφόλι Ψηφιακής Ταυτότητας: Προκλήσεις και προοπτικές – Τι αλλάζει για πολίτες και επιχειρήσεις, 2026. április 23., https://www.capital.gr/delphi-economic-forum-xi-2026/3986988/europaiko-portofoli-psifiakis-tautotitas-prokliseis-kai-prooptikes-ti-allazei-gia-polites-kai-epixeiriseis/

Görögország: az adóhatóság digitalizációja intézményi reformként jelenik meg

A digitális állam egyik legkézzelfoghatóbb területe az adóigazgatás. Itt a digitalizáció nem csupán kényelmi kérdés: hatással van a bevallások pontosságára, az ellenőrzési kockázatok kezelésére, az adózói bizalomra és az állami bevételek stabilitására is.
A Capital.gr görög nyelvű beszámolója szerint az IMF egy 2010–2025 közötti időszakot vizsgáló tanulmánya az ΑΑΔΕ, vagyis a görög Független Közbevételek Hatósága létrehozását tekinti a görög adóigazgatás modernizációjának fordulópontjaként. A cikk az ΑΑΔΕ közleményére hivatkozva arról ír, hogy az intézményi autonómia, a stratégiai reformok és a digitális átalakulás hangsúlya együtt járult hozzá az állampolgárok és vállalkozások kiszolgálásának javításához, az adófizetői bizalom erősítéséhez, az önkéntes jogkövetéshez és az állami bevételek növekedéséhez.
A beszámoló szerint az ΑΑΔΕ megalakulása óta széles körű változtatási programot hajtott végre, amely az automatizálásra és a nagy adatmennyiségek hasznosítására épült. A cikk konkrét eszközként említi a myAADE digitális portált, a myDATA platformot, az előre kitöltött adóbevallásokat, a POS-rendszerek összekapcsolását az adóhatóság informatikai rendszereivel, valamint a fejlett Business Intelligence eszközöket, amelyek az automatikus kockázatértékelést támogatják.
Az eredmények között a cikk több adatot is kiemel. A tanulmány szerint az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya tartósan emelkedett, és 2025-ben meghaladta a 28 százalékot, szemben a 2009-es 20,5 százalékkal. A görög áfarés, vagyis az elvileg beszedhető és a ténylegesen beszedett áfabevétel közötti különbség, 2011 és 2024 között 30 százalékról 9 százalékra csökkent. Az áfabevallások elektronikus benyújtása 100 százalékos, és a görög rendszer nemzetközi értékelési eszközökben, például a TADAT és ISORA mutatókban is magas teljesítményt ért el.
Az ügy azért fontos, mert jól mutatja, hogy a digitalizáció akkor válik valódi államigazgatási reformmá, ha nem önálló informatikai projektként, hanem intézményi autonómiával, folyamat-újratervezéssel és adatalapú kockázatkezeléssel együtt valósul meg. A görög példa különösen erős emlékeztető arra, hogy a digitális eszközök csak akkor javítják a közszolgáltatást, ha mögöttük a működési modell is megváltozik.

Forrás: Capital.gr, Μελέτη ΔΝΤ: Η ΑΑΔΕ πρότυπο εκσυγχρονισμού και ψηφιακού μετασχηματισμού της φορολογικής διοίκησης, 2026. április 23., https://www.capital.gr/tax/3987070/meleti-dnt-i-aade-protupo-eksugxronismou-kai-psifiakou-metasximatismou-tis-forologikis-dioikisis/